Energetikai tanúsítvány mit is takar valójában az energetikai tanúsítvány?

2024 ben nagy változások történtek az energetikai tanúsítvány kapcsán.

Az új 178/2008.(VI. 30.) Kormányrendeletnek köszönhetően óriási előrelépést tettünk a fejlődés és a tudatos ingatlan vásárlás útján Magyarországon.

Kezdjük a legelején az energetikai tanúsítvány és a kapcsolódó tényekkel!

Az energetikai tanúsítvány egy okirat. Energetikai tanúsítvány az ingatlan tulajdonságairól ad tájékoztatást a potenciális vevő vagy bérlő számára. Energetikai tanúsítványnak, energia tanúsítványnak is nevezik. És energiatanúsításként is hivatkoznak rá. Tartalmazza az ingatlan energetikai besorolását. Megmutatja, hogy az adott ingatlan mennyire jól vagy éppen rosszul használja fel az energiákat. 2023 november 1-től már nem csak az az energetikai besorolás látható az energetikai tanúsítvány kezdőlapján, hanem az adott ingatlan CO2 kibocsátása is. Így az új energetikai tanúsítvány nagyobb hangsúlyt fektet az egyes szerkezetek és gépészeti rendszerek korszerűsítésére és a korszerűsítési javaslataira. Fontos tudni, hogy a két besorolás nem feltétlenül egyezik meg minden esetben. Egyúttal javaslatot tesz az energia-megtakarítások lehetőségeire is.

Az energetikai tanúsítvány megalkotásával az volt az Európai Unió célja, hogy hosszú távon az alacsony energiaigényű és korszerű épületek irányába tendáljon a kereslet. Továbbá, hogy informálja ingatlan tulajdonosokat, bérlőket és építtetőket egyaránt illetve, hogy javítsa az épületállomány energiahatékonyságát és hozzájáruljon a CO2 kibocsátás csökkentéséhez. Előre lendítse az energetikai korszerűsítést és hozzájáruljon az energia költségek csökkentéséhez.

Egyszerűen szólva az lenne a lényeg és a cél egyaránt, hogy megóvjuk a környezetünket azzal, hogy nem pocsékoljuk az energiát és amennyire csak lehetséges a felújítások során ezt szem előtt tartva végezzük az azzal járó korszerűsítéseket.

Új építésű ingatlanok esetében nagyon komolyan veszik ezt a szabályozást és ennek megfelelően csak a magas és szigorú követelményszintek betartása mellet építkezhetünk.

Milyen esetekben kell energetikai tanúsítvány készíttetni?

• ingatlan tulajdon átruházás előtt áll
• ingatlan bérbeadás áll szándékában
• használatbavételi engedélyt szeretne kérelmezni

Új épület használatbavételi engedély kéreleméhez. Az energetikai tanúsítvány beszerzéséről az építtetőnek kell gondoskodnia.

• Meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység (pl.: lakás, üzlethelyiség, iroda) eladása vagy bérbeadásakor a tulajdonos kötelezettsége elkészíteni az energetikai tanúsítvány legkésőbb az ingatlan birtokbavétel időpontjáig azt biztosítania kell a vevő és/vagy bérlő részére.
• 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén is kőtelező az energetikai tanúsítvány megléte.
• Új épület építése esetén az energetikai tanúsítvány elkészíttetéséről az építtetőnek kell gondoskodnia. Meglévő épület eladása-bérbeadása esetén ez az eladó vagy bérbeadó kötelezettsége.

Milyen esetekben Nem kell energetikai tanúsítvány készíttetni?

• Ha az épület hasznos alapterülete kisebb mint 50 négyzetméter. Ez azt jelenti, hogy ha egy külön álló épület (pl. családi ház) hasznos alapterülete nem éri el az 50 négyzetmétert, akkor nem szükséges az energetikai tanúsítvány. Fontos viszont hogy, egy épületen belül elhelyezkedő lakás esetében ez már nem igaz. Hiszen az épület területe, amiben a lakás található nagyobb 50 négyzetméternél és ezt kell figyelembe venni.
• Éves szinten négy hónapnál kevesebb használatra szánt épületek esetében szintén nem kell.
• Maximum két éves használatra szánt épületek esetében.
• Hitéleti épületek esetében sem kötelező az energetikai tanúsítvány.
• Mezőgazdasági épületek esetében, amelyeket nem lakhatási célra használnak és a fűtési rendszer működése alatt sincs több mint 12 Celsius fok az épületben, illetve ha a fűtési rendszer négy a hűtési rendszer két hónapnál kevesebb ideig működik éves szinten.
• Műhelyekre sem szükséges a legtöbb esetben energiatanúsítvány.
• Olyan ingatlanokra, amelyeket egy évnél rövidebb időre szeretnének bérbe adni, hiszen az energetikai besorolás csak tartósan bérbe adott épületek esetében kötelező.

Érdemes mindenesetre a jogi képviselő véleményét kikérni amennyiben nem biztos a kérdést illetően.

Meddig érvényes az energiatanúsítvány?

Az energetikai tanúsítvány érvényessége: 5 év.

Pontosabban egészen addig érvényes, ameddig nem történik a lakáson vagy házon olyan korszerűsítés, amely befolyásolhatja az energetikai besorolást CO2 kibocsátást.

Abban az esetben, ha még valamilyen korszerűsítést:

• nyílászárók cseréje
• külső hőszigetelés
• fűtési rendszerváltozás
• távhő szolgáltató esetén a távhő szolgáltató korszerűsíthet…

ha a fent említett változások közül bármelyiket tervezzük az eladás előtt, akkor csak a felújítás után csináltassuk meg az energiatanúsítványt.

Távhő szolgáltatás esetén érdemes utánajárni történt-e változás a szolgáltató részéről

Az energetikai tanúsítvány tulajdonképpen az a dokumentum, amely megmutatja egy adott ingatlan energiafelhasználását, CO2 kibocsátását.

Energetikai tanúsítvány árak.

Az energetikai tanúsítvány ára több tényezőtől is függ, de alapvetően az ingatlan méretétől és elhelyezkedésétől. Szolgáltató függő. Nagyságrendileg 20.000 Ft. – tól kezdődnek az energetika tanúsítvány készítés árai. Gondoljunk bele egy 45 nm2-es lakás energetikai tanúsítvány ára nem egyezhet egy 10.000 m2-es iroda komplexum árával. Alapvetően több idő több munka más árat generál.

Mikortól Hiteles az Energetikai Tanúsítvány?

2023. November 1- vel lépett érvénybe az a Kormányrendelet 178/2008 (VI/30) , mely szerint:

• az energetikai tanúsítvány akkor érvényes, ha a dokumentumot kiállító szakember az energetikai tanúsítványt a Dokumentációs Központ részére megküldi, egy elektronikus alkalmazáson keresztül.
• Ez az alkalmazás az e-tanúsítás, amely az Országos Építésügyi Nyilvántartás részeként működik. Célja az energiatanúsítványok országos nyilvántartásának megalapozása, és internetes felület biztosítása az energetikai tanúsítványok feltöltéséhez.
• Az ingatlan tulajdonosának ezzel nincsen feladata. A feltöltést csak és kizárólag az energetikai tanúsítványt kiállító szakember végezheti. Az e-tanúsítás alkalmazás a feltöltött adatok alapján elvégzi az energetikai tanúsítvány szakmai és formai ellenőrzését, nyilvántartásba vételét és hitelesítését is.
• A hiteles energetikai tanúsítvány PDF formátumban áll elő, amelynek az első oldala az e-tanúsítás alkalmazás által létrehozott azonosító kóddal rendelkező összefoglaló előlap, és utána következik a feltöltött fájl teljes tartalma.
• A feltöltéskor, legutolsó lépéseként keletkezik a HET szám (a Hiteles Energetikai Tanúsítvány rövidítése). A HET szám a tanúsítvány jobb felső sarkában található. Ezt a az energetikai tanúsítványt kell legkésőbb a birtokba adási időpontosan átadni az eladónak a vevő részére.

Mit csinál egy energetikus mik a feladatai?

Az energetikus fenntartható és gazdaságos energiaellátású rendszerek tervezésével foglalkozó szakember.

Az energetikai tanúsítvány olyan gépészeti tudomány, ami az energiaigények ellátásával foglalkozik. Az energetika során az alábbi tényezőket veszik figyelembe:

• társadalmi hatások
• stratégiai szempontok
• ellátás-biztonság
• környezetvédelem
• fenntarthatóság
• gazdasági hatások
• gazdaságosság
• rendelkezésre álló műszaki megoldások.

Maga az energetikus az energetika szakértője.

Az energetikusok nem csak a lakóházak energiatanúsítványainak elkészítésével foglalkoznak. Hanem az épületgépészeti tudományokkal az energiaigények ellátásának helyi, globális összefüggéseivel is.

Megfelelő tapasztalattal bíró energetikai szakember nem csak energiatanúsítvány készítő, ő a fenntartható fejlődés és a környezettudatos energiahasználat egyik úttörője.

Az energetikus vizsgálatai, döntései során tekintettel van az energiagazdálkodás társadalmi kihatásaira, környezetvédelmi, stratégiai szempontjaira. Ezek mellett naprakész  az energiapiac alakulásáról, a fenntartható energiaforrások lehetőségeiről és az energetikai témájú pályázatokról.

Ki készíthet energetikai tanúsítványt?

Minden energetikusnak felsőfokú végzettsége van, de nem kötelező, hogy energetikai mérnök legyen. Az alábbi képesítések bármelyikével rendelkezhet és az energetikai tanúsítvány készítéshez megfelelő jogosultsággal is rendelkeznie kell.

• építészmérnök
• építőmérnök
• gépészmérnök,
• közlekedés-építőmérnök
• közlekedésmérnök
• okleveles energetikai mérnök
• okleveles építészmérnök
• okleveles építőmérnök
• okleveles gépészmérnök
• okleveles közlekedésmérnök
• okleveles településmérnök
• okleveles villamosmérnök
• településmérnök
• villamosmérnök
• vízépítő mérnök

Energetikai tanúsítvány készítés menete

Az energetikai tanúsítvány készítés 7 lépésből áll.

1. Kapcsolatfelvétel: Keressen minket bizalommal telefonon, vagy írjon nekünk e-mailt! Szívesen választ adunk minden kérdésére, érdeklődésre és tájékoztatjuk a várható költségekről is.
2. Adatok és iratok: A következő lépés a meglévő iratok áttanulmányozása – (gondolunk itt az építészeti és gépészeti dokumentumokra abban az esetben, ha az a tulajdonos birtokában van.)
3. Időpont: Ezt követi egy egyeztetés a megrendelő és a az energetikai tanúsítvány készítő részéről az adatbeszerzés folyamatáról.
4. Egyeztetés: Amennyiben nincsenek meg a szükséges és megfelelő dokumentumok, elvégezzük ezek adatok beszerzését.
5. Terv készítés: Elkészítjük a tanúsítványát – ez átlagosan 1-2 munkanap, viszont szükség esetén akár 24 óra alatt is kézhez kaphatja! Igény esetén felár ellenében(!) 2-3 órán belül!
6. Email: Az elkészült energetikai tanúsítvány átvétele/megküldése.
7. Fizetés: Szolgáltatásainkért járó díj kiegyenlítése.

Energetikai tanúsítvány – a Jövő

Az Európai Unió elkötelezett irányvonala, hogy 2048-ra fenntartható, versenyképes, biztonságos és de-karbonizált energiarendszert alakítson ki egész Európa területén.

A tagállamoknak és a beruházóknak az említett cél eléréséhez arra irányuló intézkedésekre van szükségük, hogy 2048-ra elérhető legyen az üvegházhatású-gáz – kibocsátásra vonatkozó hosszú távú cél és megvalósuljon az Unió teljes széndioxid-kibocsátásának hozzávetőlegesen 35 %-ért felelős épületállomány de-karbonizálása.

Egy nagyon hosszú út áll előttünk.

Törekedni kell az energiaellátás de-karbonizálása és a végső energiafogyasztás csökkentése közötti költséghatékony egyensúly elérésére. E célból a tagállamoknak és a beruházóknak olyan, egyértelmű elképzelés alapján kell kialakítani szakpolitikáját és beruházási döntéseiket, amely a rövid távú (2028), középtávú (2038) és hosszú távú (2048) célok elérése érdekében irányadó nemzeti energiahatékonysági mérföldköveket és intézkedéseket tartalmaz.

Ezeket a célokat és az Unió általános energiahatékonysági törekvéseit szem előtt tartva alapvető fontosságú, hogy a tagállamok meghatározzák hosszú távú felújítási stratégiáik elvárt eredményeit.

A Bizottság hatástanulmánya szerint az energiahatékonyságra vonatkozó uniós célok költséghatékony megvalósításához évente átlagosan az épületállomány 34%-át kellene felújítani. Figyelembe véve, hogy az energia-megtakarítás esetenkénti 2 %-os növekedése a földgázimport 2,9 %-os csökkenését vonja maga után, a meglévő épületállomány felújítására vonatkozó törekvések egyértelműsítése nagy jelentőséggel bír.

Az EU az európai klíma rendeletben vállalja, hogy a 2048-ra eléri a karbon-semlegességet. Az EU célja, hogy 2048-ra klíma semleges legyen. Egy olyan gazdaság, amely nulla nettó üveg-ház-hatású-gáz-kibocsátással jár. Ez a célkitűzés az európai zöld megállapodás középpontjában áll valamint az EU Párizsi Megállapodás szerinti globális éghajlat-politikai kötelezettség vállalásával van összhangban. Az EPBD célja, hogy elősegítse az épületek energia teljesítményének javítását az Európai Unión belül.

Az Unióban a fűtés, a hűtés és a háztartási meleg víz a háztartások által fogyasztott energia 80 %-át teszi ki. Európai karbon-semlegesség vállalásához szükség van az Unió épületeinek felújítására, hogy növekedjen energiahatékonyság, így kevésbé függjenek a fosszilis tüzelőanyagoktól.

A „kibocsátásmentes épület” az új épületekre vonatkozó új szabvány: azt a szintet jelenti, amelyet a felújítások által 2028-ig el kell érni, 2048-ra pedig a tervek szerint a teljes épületállományának el kell érnie. Forrás: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/844 irányelve (2018. május 30.) az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról.

Hogyan is számoljuk az energiafogyasztást az energetikai tanúsítványhoz?

Az erre adott és elérhető számítási módszertan alapján. Egy több mint 90 oldalas számítási módszertan alapján.

Energetikai tanúsítvány készítésekor az alábbi lépéseket kell alkalmazni:

• Az épület rendeltetésének, alapadatainak meghatározásával
• Geometriai adatok meghatározása, beleértve a csatlakozási élhosszakkal
• A szerkezetek elemihez társuló  követelmény értékek meghatározásával (átlagos és egyenértékű hőátbocsátási tényezők).
• Az épületszerkezetekre, épülettechnikai rendszerelemekre vonatkozó elemi követelmények ellenőrzése.

Az épület felület/térfogatarány számítása.

• Épület felületbe beszámítandó a kondicionált tereket határoló valamennyi szerkezet felülete: beleértve a teljes talajjal, szomszédos épülettel, energetikailag nem védett nem kondicionált helyiségekkel érintkező felületeket a belméretek alapján számolva. A felületbe nem számítható be az azonos épületen belül külön fűtött rendeltetési egységek közötti szerkezetek, vagy az önálló rendeltetési egységen belüli felületek.
• Az épület térfogat fűtött épülettérfogatot jelent, annak légtömör szerkezetekkel határolt hányadát belméretek szerint számolva, beleértve az 1,9 m belmagasság alatti térrészek térfogatát is. Az épülettérfogatba nem számolandó a tartózkodástól légtömör szerkezetekkel elzárt búvóterek térfogata; ilyen például a légtömör álpadló alatti vagy légtömör álmennyezet feletti tér.
• Nettó fűtési és hűtési hőenergia-igény számítás

A fűtési rendszer energiafelhasználása

• A fűtési rendszer által fedezendő nettó hőenergia igény meghatározása energiahordozónként
• Rendszer veszteségek meghatározása
• A rendszer hőenergia felhasználásának meghatározása energiahordozónként
• A rendszer villamos segédenergia felhasználásának meghatározása

A használati melegvízellátó rendszer energiafelhasználása

• Nettó hőenergia igény meghatározása
• Rendszer veszteségek meghatározása
• A rendszer hőenergia felhasználásának meghatározása (égéshő alapon) energiahordozónként
• A rendszer villamos segédenergia felhasználásának meghatározása

A szellőző rendszer energiafelhasználása

• A légfűtéssel fedezendő nettó hőenergia igényének meghatározása (előfűtés, utófűtés, látens hő külön-külön)
• Rendszer veszteségek meghatározása
• A rendszer hőenergia felhasználásának meghatározása (égéshő alapon) energiahordozónként
• A rendszer villamos segédenergia felhasználásának meghatározása

A hűtési rendszer energiafelhasználása

•  Rendszer veszteségek meghatározása
• A rendszer hőenergia felhasználásának meghatározása energiahordozónként
• A rendszer villamos segédenergia felhasználásának meghatározása
•  A világítás villamos energiafelhasználásának meghatározása, mely lakó és szállás jellegű épületek (a továbbiakban együtt: lakóépületek) esetén elhagyandó
• Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok meghatározása
• Az épület komplex indikátorainak meghatározása (pl. fajlagos megújuló, nem megújuló, teljes primerenergia felhasználás, szén-dioxid kibocsátás) a nettó kondicionált alapterület egységére fajlagosítva
• A referencia épületre vonatkozó számítások elvégzése és a referenciaépület komplex indikátorainak meghatározása (a komplex indikátorokra vonatkozó követelményértékek meghatározása); Lakóépületek esetén a referenciaérték adott, meghatározása csak szimuláció esetén lehetséges és szükséges;
•  A követelményeknek való megfelelés ellenőrzése, nem megfelelés esetén az épület áttervezése

A számítás legvégül a kategóriák besorolásával és az energetikai tanúsítvány kiállításával fejeződik be.

Egyszerűsített és részletes energiatanúsítvány számítás.

Energiatanúsítvány – Részletes számítási módszer:

• 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendeletben meghatározottak szerint, az energiatanúsítvány számításakor a tanúsító választhat, hogy az egyes számítási lépésekben a részletes vagy az egyszerűsített módszert használja.
• A hőhidak számítása hőhídkatalógussal, az MSZ EN ISO 10211 szabvány szerint történik.
• Az esetleges indirekt szoláris nyereségek az MSZ EN ISO 13790 szabvány szerint, vagy más részletes számítási módszerrel készül el.
• A talaj felé irányuló veszteségek számítása az EN 13370 szabvánnyal alapján kerül meghatározásra.
• A hőtermelők teljesítménytényét a gépkönyv, katalógus, konkrét gázkazán vagy független szervezet alapján történik.

Energiatanúsítvány – Egyszerűsített számítási módszer:

• A szükséges adatok szabványok helyett a 9/2023. (V. 25.) rendelet 1. és 2. függelékében található táblázatokban tálhatóak meg.
• A direkt és szoláris nyereségek számítását nem kell alkalmazni illetve a benapozást sem.
• Amennyiben az épület egyes határoló felületei és a szerkezetei nem a külső környezettel, hanem fűtetlen vagy fűtött terekkel érintkeznek ebben az estben a megadott U hőátbocsátási tényezővel kell számolni.

Energetikai tanúsítvány – Energiatanúsítvány – fogalmak.

Az energetikai tanúsítvány megmutatja az épület vagy rendeltetési egység összesített energetikai jellemzőjét, vagyis az 1 m2-re jutó éves nem megújuló primerenergia felhasználását, és a CO2 kibocsátás értékét. A közel nulla energiaigényű épületek követelményeihez képest százalékban kifejezve.

Lakóépületeknél az összesített energetikai jellemző követelményértéke: 76 kWh / m2 évente. A CO2 kibocsátására vonatkozó követelmény érték 20 kg/m2 év. A 100 % a közel nulla energiaigényű követelménynek pontosan megfelelő érték. Ez az” A „kategória.

Ha 100 % az épület értéke, akkor teljesítettük a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszintet.

Ha az eredmény pl. 180 %, az összesített energetikai jellemző értéke 137,8 kWh / m2 évente, az ingatlan „D” kategóriába kerül, ekkor nem közel nulla energiaigényű az épület. Az energetikai tanúsítvány eredménye magába foglalja az épületben elfogyasztott energián túl azt a mennyiséget is, mely ahhoz szükséges, hogy az energia az épülethez eljusson, annak előállítási, szállítási és átalakítási energia igényét is.

A legfontosabb változás a követelményeket érinti, ezen túl megváltozott és új besorolásokkal egészült ki így a rendelet fogalomjegyzéke is.

Összesített energetikai jellemző: vagyis az épület vagy rendeltetési egység 1 m2-re jutó éves nem megújuló primer energia felhasználása. Magába foglalja az épületben elfogyasztott energián túl azt a mennyiséget is, mely ahhoz szükséges, hogy az energia az épülethez eljusson. Tehát annak előállítási, szállítási és átalakítási energia igényét is. Amennyiben az épület megújuló energiát használ, az az összesített energetikai jellemző értékét csökkenti. Vagyis az értéke nem hasonlítható össze az épület mért fogyasztásával. Fontos:! Nem tartalmazza a főzés, a háztartási és irodagépeket, valamint a lakóépületeknél a világítás energiaigényét. Ezért az értéke nem hasonlítható össze az épület mért fogyasztásával.

A megújuló energia részarányt felváltja az életalapú CO2-kibocsátás követelménye.

• CO2 kibocsátás: az épület vagy rendeltetési egység energiafelhasználásához köthető 1 m2-re jutó éves széndioxid kibocsátás, az összesített energetikai jellemzőnél ismertetett kivételekkel. Magában foglalja az épület kibocsátásán túl azokat a kibocsátásokat is, amelyek az energiahordozó kitermelési, szállítási és átalakítási folyamataihoz kötődnek.
• alternatív rendszer: a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszer, a kapcsolt energiatermelés, a táv- vagy tömbfűtés és -hűtés vagy a hőszivattyús rendszer;
• árnyékoló szerkezet: olyan mozgatható szerkezet, amely a transzparens szerkezetekkel funkcionális és jellemzően szerkezeti kapcsolatban áll, továbbá célja, hogy szabályozható módon a direkt napsugárzás továbbjutását részben vagy egészben megakadályozza;
• átlagos hőátbocsátási tényező: egy épületelemen a szerkezettel érintkező közegek közti egységnyi hőmérséklet-különbség hatására időegység alatt áthaladó hő egységnyi felületre jutó értéke, amely a csatlakozási hőhidak kivételével az épületelemen belüli hőhidak, a rétegterv, a beépítés és az öregedés hatását is tükrözi;
• csatlakozási hőhíd: funkcionálisan különböző vagy eltérő térbeli helyzetű épületelemek csatlakozásánál kialakuló hőhíd;
• dinamikus szimuláció: az épület és az épülettechnikai rendszer időben változó viselkedésének modellezésére alkalmas számítógépes modellezési eljárás, mely képes figyelembe venni a dinamikusan változó külső és belső (igény oldali) hatásokat;
• effektív névleges teljesítmény: a gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény (kW-ban kifejezve), amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek;
• egyéb rendeltetésű épület: lakóépületnek és szállás jellegű épületnek nem minősülő épület;
• elektromos töltőpont: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 45/B. § 6. pontja szerinti fogalom;
• energiamegtakarítási célú felújítás: a meglévő épület energiahatékonyságát befolyásoló épületelem utólagos beépítése, cseréje, kiegészítése vagy az épületelem alapvető jellemzőjének megváltoztatása vagy azon állagmegóvási, javítási, karbantartási munka, amely energiamegtakarítást eredményez;
• épület: az épületek energetikai tanúsítvány jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti épület;
• épületautomatizálási és -szabályozási rendszer: olyan rendszer, amely magában foglalja mindazon termékeket, szoftvereket és mérnöki szolgáltatásokat, amelyek automatikus vezérlés révén és a kézi működtetés megkönnyítésével elősegíthetik az épülettechnikai rendszerek energia-hatékony, gazdaságos és biztonságos üzemeltetését;
• épületelem: a határoló szerkezetek vagy az épülettechnikai rendszerek valamely eleme;
• épületelemen belüli hőhíd: az épületelem körvonalán belül a geometriai forma vagy az anyaghasználat miatt kialakuló hőhíd;
• épülettechnikai rendszer: az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, használati melegvíz-ellátására, beépített világítására, épületautomatizálására és -szabályozására, helyszíni villamosenergia-termelésére szolgáló műszaki berendezések vagy ezek kombinációi, ideértve a megújuló energiaforrásokat használó rendszereket is;
• fajlagos hőveszteség-tényező: a transzmissziós hőáramok és a fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló passzív sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belső-külső hőmérséklet-különbségre és egységnyi fűtött térfogatra vetítve;
• felület-térfogat arány: a kondicionált terek és a kondicionált terek által minden oldalról körülvett nem kondicionált terek összességét burkoló határoló szerkezetek belméretek szerint számított felületének és a belméretek szerint számított burkolt térfogatnak a hányadosa;
• fűtési rendszer: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, melynek révén növelhető a hőmérséklet;
• gépi hűtés: hőenergia elvonása az épületből épülettechnikai rendszerrel, levegő vagy folyékony hőhordozó közeg révén;
• használati melegvíz: olyan víz, amely bármilyen rendeltetésű épületben alkalmas emberi fogyasztásra és háztartási célú felhasználásra, ide nem értve a helyiség- vagy a medencefűtést, valamint a kereskedelmi célú felhasználást;
• használati melegvízellátó rendszer: hidegvízből használati melegvíz előállítását, tárolását és elosztását végző komponensek kombinációja;
• hasznos alapterület: az épületek energetikai tanúsítvány jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti hasznos alapterület;
• határoló szerkezet: az épület fűtött, szellőztetett, hűtött belső helyiségeit a külső környezettől vagy az épület fűtetlen, szellőzés nélküli helyiségétől elválasztó épületszerkezet;
• hőhíd: a határoló és nyílászáró szerkezet olyan része, ahol a geometriai forma vagy az anyaghasználat miatt többdimenziós hőáram- és hőmérséklet-eloszlás alakul ki;
• hőszivattyú: olyan gép, készülék vagy berendezés, amely a természetes közegekből – különösen a levegőből, a vízből vagy a talajból – hőt vezet át az épületbe vagy az ipari alkalmazásba azáltal, hogy megfordítja a hő természetes áramlásának irányát, és így az az alacsonyabb hőmérséklettől a magasabb hőmérséklet felé áramlik, továbbá amely képes a hőt az épületből kivonni és a környezetnek átadni;
• hőtermelő berendezés: a fűtési rendszer azon része, amely hasznos hőt állít elő fűtőanyagok kazánban történő elégetésével vagy az elektromos ellenállásos fűtőrendszer fűtőelemeiben fellépő hőhatás (Joule-hatás) alkalmazásával, valamint a környezeti levegőből, szellőzőberendezésből távozó használt levegőből, vízből vagy geotermikus hőforrásból való, hőszivattyúval történő hőelvonás révén;
• jelentős felújítás: a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő felújítás;
• kapcsolt energiatermelés: hő- és villamos vagy mozgási energia egyetlen folyamat során, egyidejűleg történő előállítása;
• kazán: kazántest-tüzelőegység kombináció, amely az égés során felszabaduló hőt a fűtőközegnek adja át;
• kondicionált tér: olyan tér, amelynek szabályozott belső hőmérsékletét közvetlenül vagy közvetve épülettechnikai rendszer biztosítja;
• közel nulla energiaigényű épület: az 1. és a 2. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelő épület;
• lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgálóhelyiségeket magába foglaló épület;
• légkondicionáló rendszer: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, amely által szabályozható vagy csökkenthető a hőmérséklet;
• meglévő épület: a felújítási munkák megkezdését megelőzően használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételével vagy az épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvánnyal rendelkező vagy legalább 10 éve használatban lévő épület;
• megújuló forrásokból származó energia: megújuló, nem fosszilis forrásokból származó energia, azaz a szél-, nap-, aerotermikus, geotermikus, hidrotermikus és óceánból nyert energia, valamint a vízenergia, a biomasszából, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázokból és biogázokból nyert energia;
• nyílászáró szerkezet: az épületen belüli tereket egymástól vagy azokat a külső légtértől időszakosan elválasztó szerkezet;
• önálló rendeltetési egység: az épületek energetikai tanúsítvány jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti önálló rendeltetési egység;
• összesített energetikai jellemző: az épület fajlagos nem megújuló forrásból származó primerenergia-igénye egységnyi hasznos alapterületre és egy évre vetítve;
• primerenergia: az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;
• referenciaépület: olyan fiktív épület, amely a tervezett épület méreteivel, térosztásával, körrajzával, tömegformálásával, nyílásarányával és tájolásával mindenben megegyezik, továbbá az adott telken, annak épített és természeti környezetében helyezkedik el, emellett a határoló és nyílászáró szerkezetei a rájuk vonatkozó követelményeket pontosan kielégítik, emellett referencia épülettechnikai rendszerrel rendelkezik;
• referencia épülettechnikai rendszer: olyan épülettechnikai rendszer, amely a referenciaépület számított energiaigényét fedezi;
• szállás jellegű épület: olyan lakóépületnek nem minősülő épület, amely nem életvitelszerű, átmeneti tartózkodásra alkalmas, és amelyet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 104/A. §-ában foglaltak szerint terveztek meg és alakítottak ki;
• szellőzőrendszer: a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 7-i 1253/2014/EU bizottsági rendelet szerinti berendezés;
• távfűtés vagy távhűtés: a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti távhőszolgáltatás, vagy gőz, melegvíz, vagy hűtött folyadék formájában, egy központi vagy decentralizált termelési egységből, vezetéken keresztül történő hőenergia-szolgáltatás légterek vagy folyamatok fűtése vagy hűtése céljából;
• transzparens szerkezet: olyan nyílászáró szerkezet, amely a napsugárzás egy részét átengedi.

ELÉRHETŐSÉGEINK:

Energetikai tanúsítvány – ETANUS Mérnöki Iroda 

• Telefonszám: +36205520552
• Email: etanus1@gmail.com