PRAKTIKUSABB ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNYOK 2023-2024 JAVÍTHATJÁK AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁT

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2a) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben meghatározott épületekre, épületelemekre terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki azon műemlék épületre, helyi védelem alatt álló épületre és azok épületelemeire, amelyek esetében az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték megváltoztatását eredményezné.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. alternatív rendszer: a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszer, a kapcsolt energiatermelés, a táv- vagy tömbfűtés és -hűtés vagy a hőszivattyús rendszer;

2. árnyékoló szerkezet: olyan mozgatható szerkezet, amely a transzparens szerkezetekkel funkcionális és jellemzően szerkezeti kapcsolatban áll, továbbá célja, hogy szabályozható módon a direkt napsugárzás továbbjutását részben vagy egészben megakadályozza;

3. átlagos hőátbocsátási tényező: egy épületelemen a szerkezettel érintkező közegek közti egységnyi hőmérséklet-különbség hatására időegység alatt áthaladó hő egységnyi felületre jutó értéke, amely a csatlakozási hőhidak kivételével az épületelemen belüli hőhidak, a rétegterv, a beépítés és az öregedés hatását is tükrözi;

4. csatlakozási hőhíd: funkcionálisan különböző vagy eltérő térbeli helyzetű épületelemek csatlakozásánál kialakuló hőhíd;

5. dinamikus szimuláció: az épület és az épülettechnikai rendszer időben változó viselkedésének modellezésére alkalmas számítógépes modellezési eljárás, mely képes figyelembe venni a dinamikusan változó külső és belső (igény oldali) hatásokat;

6. effektív névleges teljesítmény: a gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény (kW-ban kifejezve), amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek;

7. egyéb rendeltetésű épület: lakóépületnek és szállás jellegű épületnek nem minősülő épület;

8. elektromos töltőpont: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 45/B. § 6. pontja szerinti fogalom;

9. energiamegtakarítási célú felújítás: a meglévő épület energiahatékonyságát befolyásoló épületelem utólagos beépítése, cseréje, kiegészítése vagy az épületelem alapvető jellemzőjének megváltoztatása vagy azon állagmegóvási, javítási, karbantartási munka, amely energiamegtakarítást eredményez;

10. épület: az épületek energetikai tanúsítvány jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti épület;

11. épületautomatizálási és -szabályozási rendszer: olyan rendszer, amely magában foglalja mindazon termékeket, szoftvereket és mérnöki szolgáltatásokat, amelyek automatikus vezérlés révén és a kézi működtetés megkönnyítésével elősegíthetik az épülettechnikai rendszerek energiahatékony, gazdaságos és biztonságos üzemeltetését;

12. épületelem: a határoló szerkezetek vagy az épülettechnikai rendszerek valamely eleme;

13. épületelemen belüli hőhíd: az épületelem körvonalán belül a geometriai forma vagy az anyaghasználat miatt kialakuló hőhíd;

14. épülettechnikai rendszer: az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, használati melegvíz-ellátására, beépített világítására, épületautomatizálására és -szabályozására, helyszíni villamosenergia-termelésére szolgáló műszaki berendezések vagy ezek kombinációi, ideértve a megújuló energiaforrásokat használó rendszereket is;

15. fajlagos hőveszteség-tényező: a transzmissziós hőáramok és a fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló passzív sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belső-külső hőmérséklet-különbségre és egységnyi fűtött térfogatra vetítve;

16. felület-térfogat arány: a kondicionált terek és a kondicionált terek által minden oldalról körülvett nem kondicionált terek összességét burkoló határoló szerkezetek belméretek szerint számított felületének és a belméretek szerint számított burkolt térfogatnak a hányadosa;

17. fűtési rendszer: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, melynek révén növelhető a hőmérséklet;

18. gépi hűtés: hőenergia elvonása az épületből épülettechnikai rendszerrel, levegő vagy folyékony hőhordozó közeg révén;

19. használati melegvíz: olyan víz, amely bármilyen rendeltetésű épületben alkalmas emberi fogyasztásra és háztartási célú felhasználásra, ide nem értve a helyiség- vagy a medencefűtést, valamint a kereskedelmi célú felhasználást;

20. használati melegvízellátó rendszer: hidegvízből használati melegvíz előállítását, tárolását és elosztását végző komponensek kombinációja;

21. hasznos alapterület: az épületek energetikai tanúsítvány jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti hasznos alapterület;

22. határoló szerkezet: az épület fűtött, szellőztetett, hűtött belső helyiségeit a külső környezettől vagy az épület fűtetlen, szellőzés nélküli helyiségétől elválasztó épületszerkezet;

23. hőhíd: a határoló és nyílászáró szerkezet olyan része, ahol a geometriai forma vagy az anyaghasználat miatt többdimenziós hőáram- és hőmérséklet-eloszlás alakul ki;

24. hőszivattyú: olyan gép, készülék vagy berendezés, amely a természetes közegekből – különösen a levegőből, a vízből vagy a talajból – hőt vezet át az épületbe vagy az ipari alkalmazásba azáltal, hogy megfordítja a hő természetes áramlásának irányát, és így az az alacsonyabb hőmérséklettől a magasabb hőmérséklet felé áramlik, továbbá amely képes a hőt az épületből kivonni és a környezetnek átadni;

25. hőtermelő berendezés: a fűtési rendszer azon része, amely hasznos hőt állít elő fűtőanyagok kazánban történő elégetésével vagy az elektromos ellenállásos fűtőrendszer fűtőelemeiben fellépő hőhatás (Joule-hatás) alkalmazásával, valamint a környezeti levegőből, szellőzőberendezésből távozó használt levegőből, vízből vagy geotermikus hőforrásból való, hőszivattyúval történő hőelvonás révén;

26. jelentős felújítás: a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő felújítás;

27. kapcsolt energiatermelés: hő- és villamos vagy mozgási energia egyetlen folyamat során, egyidejűleg történő előállítása;

28. kazán: kazántest-tüzelőegység kombináció, amely az égés során felszabaduló hőt a fűtőközegnek adja át;

29. kondicionált tér: olyan tér, amelynek szabályozott belső hőmérsékletét közvetlenül vagy közvetve épülettechnikai rendszer biztosítja;

30. közel nulla energiaigényű épület: az 1. és a 2. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelő épület;

31. lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgálóhelyiségeket magába foglaló épület;

32. légkondicionáló rendszer: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, amely által szabályozható vagy csökkenthető a hőmérséklet;

33. meglévő épület: a felújítási munkák megkezdését megelőzően használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételével vagy az épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvánnyal rendelkező vagy legalább 10 éve használatban lévő épület;

34. megújuló forrásokból származó energia: megújuló, nem fosszilis forrásokból származó energia, azaz a szél-, nap-, aerotermikus, geotermikus, hidrotermikus és óceánból nyert energia, valamint a vízenergia, a biomasszából, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázokból és biogázokból nyert energia;

35. nyílászáró szerkezet: az épületen belüli tereket egymástól vagy azokat a külső légtértől időszakosan elválasztó szerkezet;

36. önálló rendeltetési egység: az épületek energetikai tanúsítvány jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti önálló rendeltetési egység;

37. összesített energetikai jellemző: az épület fajlagos nem megújuló forrásból származó primerenergia-igénye egységnyi hasznos alapterületre és egy évre vetítve;

38. primerenergia: az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;

39. referenciaépület: olyan fiktív épület, amely a tervezett épület méreteivel, térosztásával, körrajzával, tömegformálásával, nyílásarányával és tájolásával mindenben megegyezik, továbbá az adott telken, annak épített és természeti környezetében helyezkedik el, emellett a határoló és nyílászáró szerkezetei a rájuk vonatkozó követelményeket pontosan kielégítik, emellett referencia épülettechnikai rendszerrel rendelkezik;

40. referencia épülettechnikai rendszer: olyan épülettechnikai rendszer, amely a referenciaépület számított energiaigényét fedezi;

41. szállás jellegű épület: olyan lakóépületnek nem minősülő épület, amely nem életvitelszerű, átmeneti tartózkodásra alkalmas, és amelyet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 104/A. §-ában foglaltak szerint terveztek meg és alakítottak ki;

42. szellőzőrendszer: a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 7-i 1253/2014/EU bizottsági rendelet szerinti berendezés;

43. távfűtés vagy távhűtés: a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti távhőszolgáltatás, vagy gőz, melegvíz, vagy hűtött folyadék formájában, egy központi vagy decentralizált termelési egységből, vezetéken keresztül történő hőenergia-szolgáltatás légterek vagy folyamatok fűtése vagy hűtése céljából;

44. transzparens szerkezet: olyan nyílászáró szerkezet, amely a napsugárzás egy részét átengedi.

Új épületek energetikai tanúsítvány alapuló alternatív rendszereinek vizsgálata

1. Általános rendelkezések

1.1. A megvalósíthatósági elemzés célja az alternatív energiaellátás alkalmazásának előmozdítása mindazon esetekben, amikor annak műszaki, környezeti és gazdaságossági feltételei adottak.

1.2. A jelen melléklet értelmezése szerint az alternatív energiaellátás körébe a következő megoldások tartoznak:

1.2.1. megújuló energiaforrásokat használó decentralizált rendszerek;

1.2.2. kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés;

1.2.3. tömb- és távfűtés/-hűtés;

1.2.4. hőszivattyú.

2. A műszaki-környezeti feltételek vizsgálatának köre

2.1. A napsugárzás energiájának hasznosítása esetében a következő feltételeket kell megvizsgálni:

2.1.1. az épületnek van-e energiagyűjtő elemek elhelyezésére alkalmas, elegendő területű, tájolású és dőlésszögű határoló felülete;

2.1.2. e határoló felületek szerkezete, felületképzése energiagyűjtő elemek rögzítésére, avagy azokkal való szerkezeti és funkcionális integrálására alkalmas-e;

2.1.3. e határoló felületek benapozását a környező terepalakulatok, növényzet, épületek (beleértve a tervezett beépítést is) akadályozzák-e.

2.2. Ha a 2.1. alpont szerinti szempontok alapján az energiagyűjtő elemek elhelyezése és benapozottsága lehetséges, továbbá biztosított, a következő kérdéseket kell megvizsgálni:

2.2.1. ha a szoláris rendszer használati melegvíz-ellátásra vagy fűtésre szolgál, annak kiegészítő hőellátása milyen energiahordozóval biztosítható, és a lefedési arányok alapján számított fajlagos nem megújuló primerenergia-igény mekkora;

2.2.2. ha a szoláris rendszer hűtési célra szolgál, akkor annak villamos segédenergia-igénye mekkora;

2.2.3. ha a szoláris rendszer elektromosenergia-ellátásra szolgál, akkor a termelt energia teljes egészében az épületben szigetüzemben hasznosítható-e;

2.2.4. ha a szoláris rendszer elektromosenergia-ellátásra szolgál, és nem szigetüzemben működik, akkor a hálózatra való csatlakozás feltételei adottak-e.

2.3. A biomassza alapú alternatív energiaellátás esetében a következő feltételeket kell megvizsgálni:

2.3.1. a tüzelőanyag szállítási távolsága mekkora;

2.3.2. a szükséges teljesítményű hőtermelő berendezés beszerezhető-e, üzemeltetése milyen mértékben automatizált, és milyen személyi kiszolgálást igényel;

2.3.3. az épületben vagy a telekhatáron belül a szükséges tüzelőanyag-tároló terület biztosítható-e;

2.3.4. a heti rendszerességű vagy annál gyakoribb személyi kiszolgálási igény az ilyen rendszer alkalmazásának kizárását megalapozó indokként elfogadható-e.

2.4. Ha a 2.3. alpont szerinti szempontok alapján a biomassza alapú alternatív energiaellátás lehetséges, számítandó a rendszer fajlagos nem megújuló primerenergia-igénye.

2.5. A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés esetében a következő feltételeket kell megvizsgálni:

2.5.1. a kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléshez milyen energiahordozó áll rendelkezésre;

2.5.2. a termelt hőenergia mekkora hányada hasznosítható az épületben, továbbá szükség van-e kiegészítő hőtermelő berendezésre;

2.5.3. a termelt villamos energia mekkora hányada hasznosítható az épületben, továbbá a hálózatra való csatlakozás feltételei adottak-e;

2.5.4. a szükséges berendezések az épületben elhelyezhetők-e.

2.6. Ha a 2.5. alpont szerinti szempontok alapján a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés lehetséges, számítandó a rendszer fajlagos nem megújuló primerenergia-igénye.

2.7. A tömb- és távfűtés/-hűtés esetében a következő feltételeket kell megvizsgálni:

2.7.1. milyen távolságban van a telekhatár közelében hálózat, annak és a forrásoldalnak a kapacitása a vizsgált épület ellátására elegendő-e;

2.7.2. a hőhordozó paraméterei a tervezett fűtési (hűtési) rendszer szempontjából megfelelőek-e; ha a távhőellátás lehetséges, akkor számítandó a rendszer fajlagos nem megújuló primerenergia-igénye.

2.8. A hőszivattyús energiaellátás esetében a következőket kell megvizsgálni:

2.8.1. milyen forrásoldal jöhet számításba fűtési üzemmódra, elérhető-e a méretezést megalapozó hiteles geológiai adat (adatok hiánya esetén biztonságos – kedvezőtlen helyzetet feltételező – becslés alkalmazható);

2.8.2. szükség van-e kiegészítő hőtermelő berendezésre, és ha igen, akkor milyenek a lefedési arányok;

2.8.3. a kiegészítő hőellátás milyen energiahordozóval biztosítható, és a lefedési arányok alapján számított fajlagos nem megújuló primerenergia-igény mekkora.

2.9. Valamennyi előbb felsorolt esetben az alternatív energiaellátást műszaki-környezeti szempontból célszerűnek kell minősíteni, ha a vizsgált alternatív energiaellátási megoldások alkalmazása esetén az épület fajlagos nem megújuló primerenergia-igénye kisebb, mint az ugyanazon geometriájú és azonos határoló és nyílászáró szerkezetekkel, valamint a referencia épülettechnikai rendszerekkel kialakított épület fajlagos nem megújuló primerenergia-igénye.

2.10. Az alternatív energiaellátás műszaki-környezeti szempontból célszerűtlennek minősíthető, ha az előző feltétel nem áll fenn, vagy az engedélyezési tervben szereplő megoldás esetén a fajlagos nem megújuló primerenergia-igény kisebb, mint alternatív energiaellátás esetén.

3. Gazdaságossági vizsgálat

3.1. Ha az előző pont szerinti elemzés alapján az alternatív energiaellátás műszaki-környezeti szempontból célszerűnek minősül, akkor annak gazdaságossági célszerűségét a megtérülési idő alapján kell megítélni.

3.2. Megállapítandó az alternatív energiaellátás beruházási költsége. A költségbecslés során a vizsgált alternatív energiaellátási módozat valamennyi járulékos, így különösen a helyigény és a kapcsolódó energiatároló, tüzelőtároló, hálózat, konverter, szabályozó, épületszerkezeti elem, mélyépítés, valamint műtárgy kialakítási költségét, továbbá nem 100% lefedési arány esetén a kiegészítő rendszer költségeit is figyelembe kell venni.

3.3. Megállapítandó a tervezett létesítmény funkciójának megfelelő referencia épülettechnikai rendszerek beruházási költsége.

3.4. Számítandó a 3.2. és a 3.3. alpont szerinti beruházási költségek különbsége.

3.5. Számítandó az alternatív energiaellátás és a 3.3. alpont szerinti épülettechnikai rendszer üzemeltetési költségeinek különbsége.

3.6. Az alternatív energiaellátás gazdaságossági szempontból célszerűnek minősítendő, ha a 3.4. és 3.5. alpont eredményeivel számított egyszerű megtérülési idő tíz éven belül van.

3.7. A gazdaságossági szempontok mellett ajánlott az ellátás biztonságának szempontjait is mérlegelni.

4. Mintalap a megvalósíthatósági elemzés eredményeinek dokumentálásához az energetikai tanúsítvány készítéssel kapcsolatban.