Gyakran felmerülő kérdés, hogy mely ingatlanok esetében kell, vagy éppen nem kell energetikai tanúsítvány. Tényleg kötelező? Ebben szeretnénk most segíteni. Energetikai tanúsítvány 2023. a változás éve.
Mikor kötelező?
Hogy mikor kell energetikai tanúsítvány, azt a hatályos kormányrendelet egyértelműen megfogalmazza:
- értékesítésre kerülő és
- egy éven felüli, azaz tartósan bérbe adott ingatlanra kötelezően kell.
Természetesen vannak bizonyos kivételek. Ezért lássuk, hogy mikor nem kell az energetikai tanúsítvány.
Mikor nem kötelező?
A kormányrendelet szerint nem kell energetikai tanúsítványt készíteni a következő esetekben:
- Ha az épület hasznos alapterülete kisebb mint 50 négyzetméter. Ez azt jelenti, hogy ha egy külön álló épület (pl. családi ház) hasznos alapterülete nem éri el az 50 négyzetmétert, akkor nem szükséges a lakás zöldkártya. De egy épületen belül elhelyezkedő lakás esetében ez már nem igaz. Hiszen az épület területe, amiben a lakás található nagyobb 50 négyzetméternél.
- Éves szinten négy hónapnál kevesebb használatra szánt épületek esetében szintén nem kell.
- Maximum két éves használatra szánt épületek esetében.
- Hitéleti épületek esetében sem kötelező az energiatanúsítvány.
- Mezőgazdasági épületek esetében, amelyeket nem lakhatási célra használnak és a fűtési rendszer működése alatt sincs több mint 12 Celsius fok az épületben, illetve ha a fűtési rendszer négy a hűtési rendszer két hónapnál kevesebb ideig működik éves szinten.
- Műhelyekre sem szükséges a legtöbb esetben energetikai tanúsítvány.
- Olyan ingatlanokra, amelyeket egy évnél rövidebb időre szeretnének bérbe adni, hiszen az energetikai besorolás csak tartósan bérbe adott épületek esetében kötelező.
A részletes lista ezen a linken érhető el, de a lenti táblázatban összefoglaltuk még egyszer röviden a lényeget:
Tipp!
Energetikai tanúsítvány amit a jogszabály teszi kötelezővé. Ha elmulasztjuk megcsináltatni, akkor a szerződésünk hiányos lesz. A hiányos szerződés pedig jogellenes.
Nehogy később problémánk legyen belőle.