Új energetikai követelmények életbe lépése
Az új energetikai követelmények 2021. január 1-től léptek életbe. De a 2021. március 10-én megjelent törvényben módosították a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet. A gyakorlatban így nem 2021. január 1-től, csak 2022. június 30. után kell megfelelni a szigorúbb követelményeknek, ahol is azaz legalább közel nulla energiaigényűnek kell lennie egy újonnan épült épületeknek.
“Közel nulla energiaigényű” épület jelentése
A közel nulla energiaigény esetén a jogszabályi háttér alapján az alábbi követelménynek és számításnak kell megfelelnie egy új épületnek:
- Épülethatároló szerkezetek követelményértékeinek meg kell felelni a 2018-ban szigorodott értékeknek. A hőátbocsátási tényező megadja, hogy az adott szerkezeten mennyi hő áramlik át.
- Fajlagos hőveszteség tényező megadja, hogy az összes határoló szerkezeten mennyi átlagos hő áramlik át. .
- Az összesített energetikai jellemző megadja, hogy a fűtésre, melegvízre, szellőztetésre és hűtésre mennyi energiát használ az épület.
- Megújuló részarány 2021-től minimum 25%-kot el kell érje. Vagyis kötelező valamilyen megújuló energia használata az új épületek esetében.
Az épületet határoló szerkezetek követelményértékei
A 2018-ban elfogadott és 2021-ben is érvényes hőátbocsátási tényezőkre vonatkozó követelmények az alábbiak:
Hőátbocsátási tényező követelmény 2021
| Épület határoló szerkezet | Hőátbocsátási tényező U (W/m2K) | |
| 1 | Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására) | 2 |
| 2 | Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu | 1.8 |
| 3 | Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola | 1.7 |
| 4 | Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal | 1.5 |
| 5 | Üvegtető | 1.45 |
| 6 | Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó | 1.45 |
| 7 | Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró | 1.4 |
| 8 | Homlokzati üvegfal, függönyfal | 1.4 |
| 9 | Tetősík ablak | 1.25 |
| 10 | Különleges üvegezés | 1.2 |
| 11 | Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5 m2) | 1.15 |
| 12 | Üvegezés | 1 |
| 13 | Hagyományos energigyűjtő falak (pl.: tömegfal, Trombe fal) | 1 |
| 14 | Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 méter mélységig (a terepszint alatti rész csak az új épületeknél) | 0.3 |
| 15 | Talajon fekvő padló (új épületeknél) | 0.3 |
| 16 | Alsó zárófödém fűtetlen terek felett | 0.26 |
| 17 | Fűtött és fűtetlen terek közötti fal | 0.26 |
| 18 | Homlokzati fal | 0.24 |
| 19 | Lapostető | 0.17 |
| 20 | Fűtött tetőteret határoló szerkezetek | 0.17 |
| 21 | Padlás és búvótér alatti födém | 0.17 |
| 22 | Árkád és áthajtó feletti födém | 0.17 |
Energetikai követelmények minimum besorolása, amit el kell érni
2021. januártól a “BB” kategória elérésére kötelezi a jogszabály az újonnan épített ingatlanok tulajdonosait és építtetitit. A cél, hogy az összes feltételnek megfeleljenek az új épületek:
- a határoló szerkezetek megfelelnek
- a fajlagos hőveszteségi tényező megfeel
- az összesített energetikai jellemző megfelel
- és a megújuló részarány is eléri a minimum 25 %-ot.
Egy új épület max energiafogyasztása 100 KWh/m² érték felé nem mehet.
Megújuló energiaforrásoka, amik beszámítanak a megújuló részarányba
- agripellet
- biogáz energia
- biomassza
- biomasszából előállított energia (közvetve vagy közvetlenül)
- fapellet
- geotermikus energia
- hidrotermikus energia
- hullámenergia
- légtermikus energia
- napenergia
- szélenergia
- tűzifa
- vízenergia
A gyakorlatban ezek közül Magyarországon ezek a legelterjedetebb megújuló források lakóépületeknél:
- hőszivattyú
- napelem
- napkollektor
- pellet kazán
- szilárdtüzelésű kazán
Ha egy épület nem felel meg a követelményeknek, akkor az ingatlan nem kap majd használatbavételi engedélyt.