A passzívház kifejezés az energiatakarékos épületekre alkalmazott minősítési rendszer. A passzívház nem egyenlő az AA+ -os energetikai tanúsítvány szerinti besorolással, bár ezek a házak is ebbe az energiatanúsítvány kategóriába tartoznak. De ez nem azt jelenti, hogy egy AA+-os energetikai tanúsítvány besorolású ház feltétlenül passzív ház is.
Az ilyen házak nagyon magas minőségben hőszigeteltek és ezért nincs szükség hagyományos fűtési rendszerre. A szükséges hőmennyiséget az ingatlanban tartózkodó emberek és különböző műszaki berendezések által kibocsátott hőből illetve a napsugárzásból.
Az ilyen épületeknél nem ritka a 24-30 cm-es hőszigetelés és a három rétegű üvegezéssel ellátott nyílászárók. Nem feltétlenül csak lakóház lehet passzívház, kapott már ilyen minősítést iskola, irodaépület és régebbi épület is melynek energetikai tanúsítvány besorolása lényegesen rosszabb volt, de egy megfelelő felújítás után megkapta a passzív ház besorolást.
1990-ben épült az első passzív ház Németországban, azóta Európa szerte több mint 32.000 ilyen épületet hoztak létre. Magyarországon 2009-ben épült az első olyan ház ami megkapta ezt a minősítést.
Más irányba fordul az építészet is, a fő cél már nem az épületek látványossága lesz, hanem sokkal inkább az energiatakarékosság. Magyaroszágon például 2020-tól bevezethetik, hogy minden új építésű ingatlannak megfelelőnek kell lennie a közel nulla energiaigény kritériumának, ami legalább BB-s energetikai tanúsítvány kategóriát jelent.